top of page

TUSNÁDFÜRDŐ

TUSNÁDFÜRDŐ RÖVID TÖRTÉNETE

Mindenekelőtt tisztázni kell azt, hogy Tusnádfürdő nem túl régi település. Az 1842-es alapítás még nem jelentette azt, hogy nagyobb számú állandó lakossággal is rendelkezett volna abban az időben, hiszen a völgy, amelyben a helység elterül, szűk és mezőgazdasági szempontból előnytelen. A kezdeti időkben mint fürdőhelység sem bírt elég nagy jelentőséggel, hogy lakóit eltarthatta volna. Történeti szempontból tehát 1842-től állnak rendelkezésünkre elégséges adatok a helységre vonatkozóan.

Tusnádfürdő területe ősidők óta lakott. A Vár-tetőn Erdély egyik legnagyobb, 2 hektár területű vaskori erődítményének sáncai látszanak. A középkorban megfigyelőhely volt, tornyának falai ma is látszanak.

Az Alsó Sólyomkőnél vár vagy várszerű bástya létezett valamikor a kora középkorban. Ezt bizonyítják a helyszínen talált mészhabarcs törmelék. „A Sólyomkő déli orma (vagy 50 lábnyira) csaknem hegyesen mint disz gúla tornyosul fel, melynek alig 90 négyszög láb kiterjedésű tetőlapján kőfal porladéka látszik, mutatva, hogy itt hajdan torony-erőd vagy magas zömtorony állott" - írja Orbán Balázs.

TUSNÁDFÜRDŐ

Tusnádfürdő 1968 februárjától Hargita megye egyik jelentős községe, majd 1968 május 27-től a megye egyik, Románia legkisebb városa. Városi státuszát ásványvizeinek és gyógyfürdőjének köszönheti. (Lakossága 1709 fő a 2002-es népszámlálási adatok szerint). A 12-es úton közelíthető meg. Csíkszeredától 32, Sepsiszentgyörgytől 37, Baróttól 35 és Brassótól 67 km-re fekszik. Ma az Alcsíki-medence egyetlen városa.

Tusnádfürdő gyógy és klimatikus üdülõhely, amely szép természeti környezetben, a vulkánikus eredetű Csomád hegytömb lábánál, az Olt tusnádfürdõi szorosában (606 m) fekszik. A kies fürdõtelep hegyaljai klímája, negatív ionokban gazdag levegõje jelentõs turisztikai tényezõ. A fürdõtelep átlagos magassága 656 m.

Vulkanikus szénsav-kiömlés (mofetta) és az ásványvizek jelenléte tették lehetővé terapeutikus célokra való felhasználásukat, és teremtették meg a feltételeket ahhoz, hogy a település fürdőhely lehessen.

  • 1842 | a monda szerint ebben az évben figyelt fel egy pásztorfiú a jelenlegi Tusnádfürdő területén lévő mocsarakban az ásványvízforrások gyógyító hatásaira. Ezt a területet Beszédmezőnek hívták, és forrásai gyógyhatásának híre hamar elterjedt a környéken;

  • 1845  | Tusnád, Csíkverebes, Kozmás és Lázárfalva elöljárósága, Élthes Lajos gazdálkodó vezetésével hat tagú részvénytársaságot alapít, akik 99 évre bérbe veszik a falvak tulajdonát képező területet. Rövid idő alatt a 42-re emelkedett a részvényesek száma, és 1848-ig 40 villaszerű faház épült, ami a szaporodó fürdőközösség befogadására is alkalmas volt. Felépül a Püspökház a tusnádi Kovács Miklós erdélyi püspök adományából, és elkészül a Fogadóház, mely a fürdőtelep első szállodája;

  • 1852  | ifjú Ferenc József császár erdélyi körútja során megcsodálta a Sólyomkőről elébe táruló táj szépségét, és elrendelte a telep mielőbbi újjáépítését. Császári biztatásra háromszéki mágnások által újabb részvénytársaság indult, melynek elnöke báró Szentkereszthy Zsigmond és mecénása gróf Mikes Benedek volt. A rohamosan épülő telep svájci stílusban épült az Alvégi-szikla (Ludmilla kilátó) alatt, ahol 550 bútorozott szoba állt a fürdővendégek rendelkezésére. Ennek a stílusnak a jellemzője volt gróf Mikes Benedek bérházainak, elegáns villasorának (Szentkereszti, Vajna,Demeter, Konopaczek, Tompa, Szőcs, Három Huszár) a fagerendákból összeácsolt és téglával kitöltött épületváza. Ezt a városrészt ma is Svájcnak hívják

  • 1866  | gróf Mikes Benedek saját költségén nyolc borvízforrás vizét elemezteti a zürichi Dr. Dietrich H. Gustavval. A vegyelemzésből kiderült, hogy a Főkút-forrás (Siloz, későbbiekben Stănescu) vize hasonlít az akkor már híres borszéki vízhez, és megkezdődött a borvíztöltő létesítése és a víz palackozása. Ez sajnos a századfordulóig tartott csak, de a kudarc nem érintette a helység hírnevét. A 3-as számú forrást Mikes-forrásnak nevezik el. Ekkor a helységben 892 vendég fordult meg, amelyből 597-en külföldiek voltak;

  • 1870 | a megépül a Csíkszeredát és Sepsiszentgyörgyöt összekötő országút;

  • 1875 | a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók megtartották XVIII.értekezletüket, ahol Lengyel Gyula fürdőorvos ismertette a fürdő történetét és a vidék gyógytényezőit. Ez a fürdőnépszerűsítés terén kiemelkedő eseménynek számított;

  • 1883 | báró Apor Károly főbirtokossági elnök jóvoltából megépül a Szurdok-tető oldalában kanyargó erdei sétány egyik kiugró sziklaormán az Apor-bástya, mely soha nem szolgált stratégiai célokat, mindig kilátó és pihenőhely volt;

  • 1890 | elkészült a Stefánia Vízgyógyintézet, amely a régi Főkút vizéből táplálkozott és négy medence, négy hideg szalonfürdő, 14 porcelánkád állt a vendégek rendelkezésére. Ez a vízgyógyintézet 1975-ig, az új kezelőközpont átadásáig működött;

  • 1891 | Tache Stănescu brassói kereskedő közérdekű munkálatokba kezdett, parkot, sétányokat és a főkút fölé ivócsarnokot építtetett, róla nevezték el az országút melletti kettős kutat. A fürdőhelynek 103 állandó lakosa volt;

  • 1893 | nekiláttak a mezotermális Rezső-forrás vizeinek foglalására (Rudi-fürdőnek is nevezik) és két langyos vizű úszómedence kialakításához, amely ma az országút melletti strandfürdőt képviseli;

  • 1897 | elkészült a Székely Körvasút alcsíki szakasza, amely megnövelte a turistaforgalmat. Ekkor készült el a régi állomás épülete is, amelyet azóta újráépítettek. Ugyanekkor készült el az új gyógycsarnok (Kurszalon), amelynek 70 m hosszú sétálója volt (a mai Mókus Cukrászda előtt), de 1913-ban tűzvész áldozata lett;

  • 1900 | a város központjában lévő Csukás-tavat 1882–1893 között kezdték el kialakítani, majd az 1920-as években egy csónakozható szabadtéri strand lett belőle (Szegények Fürdeje). 1912-ben a tó partjára egy épület készült, amelyben étterem, színház, mozi, bálterem és kaszinó volt. A tó medrében helyenként borvízforrások és szabad széndioxidos gázfeltörések vannak jelen. A századfordulón 33 villában 700 szoba állt a vendégek rendelkezésére. A fürdővendégek száma megközelítette a 2000-et;

  • 1902 | között 500 résztvevővel Tusnádfürdőn tartották meg a Székely Kongresszust, amelyen a székely vidékek lakóinak nehéz gazdasági helyzetét vitatják meg. A javasolt intézkedések azonban eredménytelenek maradnak, ami többeket arra kényszerít, hogy elvándoroljon szülőhelyéről.

  • 1913 | a Magyar Királyi Belügyminisztérium hivatalossá teszi a „Tusnádfürdő” név használatát a településre;

  • 1928 | közadakozásból 60 férőhelyes katolikus kápolna épül;

  • 1934 | a Román Belügyminisztérium rendelete alapján önálló közigazgatási település lesz, és nem tartozik többé Nagytusnád község polgármesteri hivatalának hatáskörébe;

  • 1948 | a település ugrásszerű fejlődésen megy át. A település villáit államosítják, megalakítják a Fürdőgyógyászati Vállalatot, megtörténik a államosítás, és elkezdődik az ivóvízellátás és a szennyvízcsatornázás. A ’60-as évekre mindenki számára elérhetővé vált a tusnádfürdői üdülés és gyógykezelés. Különváltak az egészségügyi és a pihenő vendégek fogadására alkalmas létesítmények;

  • 1956 | a város összlakossága 956 volt, majd 10 évre rá 1096-ra növekedett;

  • 1968 | a település történetének fontos időszaka, amikor a közigazgatási átszervezés alkalmával Tusnádfürdőt városi rangra emelik;

  • 1971 | létrejött a Hargita Megyei Turisztikai Vállalat (OJT), melynek központja Tusnádfürdő lett. A település kiépítése rohamosan kezdett fejlődni, mivel állami támogatásból ekkor történtek a legnagyobb beruházások. Tusnádfürdő az országos szakszervezetek egyik fontos üdülőközpontja lett. A Három Huszár Szálló épületében könyvtárat és művelődési házat rendeztek be, és kempingtáborokat létesítenek az Olt mindkét partján. Korszerűsítik a villákat, parkosítanak, a ’70-es ’80-as években megépítik a Csukás, Tusnád és Olt szállodákat. Ugyanakkor üzletházat és vendéglátó egységeket építenek, valamint az Astoria és Tusnád Szállót folyosó köti az új poliklinikához és kezelőbázishoz (Balneo-fizioterápiai Intézet), amely a kor legmodernebb felszerelésével volt ellátva. Szakorvosok, ápolók és masszőrök látták el a gyógyulni vágyó betegeket;

  • 1977 | A Geológiai Kutató és Feltáró Vállalat a Csukás-tó mellett egy 1100 m-es mélyfúrást végzett, melynek eredménye egy 63 °C hőmérsékletű termálvíz volt, amit a tó melletti strandon használtak. Mindez 10 évig működött, mivel a mélyfúrás csővezetékei eldugultak. Itt működött a mozi terem, ugyanitt román és magyar nyelvű színházi előadások is voltak. A 70-es években új gyógyszertár és iskola épül;

  • 1980 | Tulipán néven felújítják az Eldorádó Kávéház-Étterem épületét, és más vendéglátó-ipari egységek is épülnek, mint az Anna Vendéglő és Malomcsárda. A komfort és a jó kiszolgálás további feljavítására milliókat fektettek be. Az összes villákat tatarozták és újrabútorozták. A téli idényre szánt szobák 80%-ának központi fűtése és melegvíz-szolgáltatása van. Ebben a periódusban a fürdővárosra a tömegturizmus volt jellemző, csúcsforgalomban naponta 2000 személynek adott szállást.

  • 1982-'83 | Incze Dénes plébános szolgálata idején megépül a modern stílusú római katolikus templom, amelyet 1985-ben főtisztelendő Bálint Lajos érsek szentel fel;

  • 1987 | visszaemlékezések szerint a nyári csúcsforgalom idején naponta csaknem 4000 személy üdülhetett és részesülhetett ellátásban Tusnádfürdőn. Az 1980-as évek végén a település évi vendégforgalma 60 000 fő körül volt. Az Olt szabályozásának egyik negatív hatásaként eltűnt a Likaskő nevezetű természetvédelmi érték;

  • 1990 |  a rendszerváltás után sikerült elkészíteni a katolikus templom különálló harangtornyát. Ugyanebben az évben felszámolták a Turisztikai Vállalatot és különböző kisebb, többségében hazai magántőkével rendelkező turisztikai vállalkozások jöttek létre. A ’80-as évek végétől és a ’90-es években sok helyi lakos elhagyja a települést, a turizmus hanyatlásának betudhatóan. A ’90-es évek végétől újra városrendezésbe kezdenek, épületeket javítanak fel, újabb panziókat építenek, több modern középületet adnak át: telefonközpont, posta, CEC (takarékpénztár), Postabank. A Millennium alkalmából a templommal szemben emlékkeresztet állítanak és szoborparkot létesítenek. Új modern piacteret építenek, felújítják az iskolát, szállodákat modernizálnak. Az Anna-házban (volt Zakariás Villa) talál otthonra a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. A tusnádfürdői ház neve Szent László Gyerekvédelmi Központ. Az utóbbi években Tusnádfürdő jelentős nemzetközi konferenciának és találkozóknak ad helyet. A legismertebb és a legnépszerűbb rendezvény a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ismertebb nevén Tusványos;

  • 2000 | felépül városunkban az első 3 csillagos szálloda, a Fortuna. Ugyanebben az évben megalakul a Tusnádfürdői Ökoturisztikai Információs Központ (koordinátor az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet);

  • 2001 |  ettől az évtől az az ökoturizmus nevében elkezdődött a pihenőhelyek, útjelzőtáblák, oktató jellegű és információs táblák kihelyezése a turista útvonalakra;

  • 2003 |  elkezdődik a Csukás-tó partján lévő étterem felújítása, amely 3 terasszal és egy híddal egészül ki, amely a tó közepe fele épült nyolcszögű teraszhoz vezet;

  • 2005-'10 | megalakult a Tusnádfürdő Turisztikai Egyesület 18 alapító taggal, melyek száma időközben növekedett, és öt év elteltével már közel 30 taggal büszkélkedhet. A kezdeti célkitűzés a tusnádfürdői turizmus fellendítése volt. Modern állategészségügyi központ épül, felújítják a Petrom töltőállomást. Az ezt követő időszakban a város több változáson esett át. Modern sportcsarnokot, 32 apartmanos ANL tömbházat, sípályát adnak át (amely a legmodernebb a környéken, a sípályát felvonóval, éjszakai világítással, hóágyúkkal látták el, és sífelszerelés-kölcsönző is működik). Több épület felújítása, modernizálása indul be: Anna Komplexum, Csukás Komplexum, kezelőközpont, az új óvoda, sportpályán a lelátók, Olt Szálloda, vasútállomás, Onix Szálló és a város területén lévő pihenőházak. Folyamatban vannak a város szennyvíz-csatornázási munkálatai, egy modern derítőállomás létesítése és a város ivóvíz-hálózatának teljes felújítása. Végbemegy az Apor bástya felújítása, majd egy napenergia működtette világítórendszer segítségével éjszaka is láthatóvá válik. Tusnádfürdő és környéke különböző ökoturisztikai programmal várja látogatóit (szervezett gyalogtúrák; vadvízi evezés az Olt folyón; siklóernyős repülés; mountain bike, medveles; szekértúra a „Borvízúton” és esztenalátogatás; síelés és snowboardozás; lovas szánozás és szekértúra stb.). Elkezdődött a Borvizek útja program kivitelezése, majd egy élményfürdő kiépítése a Csukás-tó partján. Remélhetőleg ez az egészségügyi turizmus fontos pontja lesz, aminek köszönhetően a helység visszanyeri az „Erdély Gyöngye” vagy a „Svájc” megnevezéseket, melyekkel régen illették.

bottom of page